Hivatalosan is megkezdődött az év utolsó hónapja, a december pedig mi másról szólna, mint az ünnepi készülődésről, a várakozás izgalmáról, a közösen átélt pillanatok csodájáról. Amikor gyerek voltam, alig vártam, hogy a hideg napok érkezése után beköszöntsön a december is, hiszen megannyi örömteli eseményt tartogatott számunkra – az ünnepek, a véget nem érő trakták és a téli szünet hármasa egy gyermek számára maga volt a földi paradicsom. Csodálva néztük a kirakatok csillogó díszeit, szimatoltuk a mézeskalács illatát, és lestük, hogy mikor bukkan fel piros ruhájában, fehér szakállával a Télapó. Bár ma már december 6-án a Mikulás érkezését várjuk, a gyermekkorom érzései ma erősebben jelen vannak, mint valaha, köszönhetően annak, hogy saját gyermekeim születése által ismét átélhetem a múlt ködébe vesző emlékeket. A csillogó szemükben saját magamat látom, az izgatott toporgásuk és meglepett arcocskáik engem idéznek. Szeretném még sokáig megőrizni magamban, magunknak ezeket a pillanatokat, ezért igyekszem számukra hasonló élményeket szerezni, mint amikben nekem részem volt.
Minden egyes felnőttben egy gyermek szíve lakozik. Mi csak folyton győzködjük magunkat, hogy felnőttesebben kell viselkednünk. – Mijamoto Sigeru
Nézzétek meg az 5 hozzávaló oldalán, hogy pontosan MIKET is készítettünk, és írjátok meg kommentben, hogy Nektek mi a kedvenc Mikulás-váró süteményetek!
Tees, jeans, dresses, tigths: F&F
Photos by Szilvi Máth
