Az életünk folyamatos döntések sorozata. Hogy mit együnk, mit viseljünk, hogyan éljünk. Folyamatosan küzdünk azzal, hogy megfeleljünk a társadalmi elvárásoknak, amik nőként még inkább ránk nehezednek.
Egyszerre legyünk okosak, de azért visszafogottak, szexisek, de nem kihívóak, építsünk karriert és közben teremtsünk családi fészket. Minden nap ádáz küzdelmet vívunk azért, hogy a megfelelő döntéseket hozzuk, és közben azon gyötörjük magunkat, hogy azok milyen irányba terelik majd az életünket, meghozzák-e majd számunkra a vágyott boldogságot. S miközben minden nap valami külső nyomásnak és ideálnak szeretnénk megfelelni, amely folyamatosan zúdul ránk a média különböző felületein és hamis illúziókat és vágyakat kelt bennünk, elfelejtjük, hogy valójában kik is vagyunk, mik a legbensőbb vágyaink, mi az, ami önmagunkat egyedivé és különlegessé tesz. Tudom, mert én magam is bejártam ezt az utat. Én is hoztam döntéseket, amelyek nem rólam szóltak, amelyeket csupán a kényszer vagy valami átfilterezett álvalóság szült, én is álltam kétségbeesve a tükör előtt, miközben a rám tekintő idegen arcot pásztáztam, én is sokszor letértem arról az útról, amelyre a legbensőbb hangom – akire nem mertem hallgatni – vitt volna.
De aztán mindentől összezavarodva, amikor már nem tudtam, hogy ki is vagyok valójában, új fejezetet nyitottam, és meghoztam a lehető legnagyobb döntést, amelyet saját magamért és a jövőmért meghozhattam – ez az én életem, az én döntésem, és minden amit teszek, a saját felelősségem. Elkezdtem arra figyelni, hogy mit súgnak az ösztöneim, elkezdtem hinni a jelekben, amelyek utat mutatnak nekem. Hátat fordítottam a konvencióknak, és kizártam a külső elvárásokat. Apró lépések sorozatával elhittem, hogy képes vagyok megmutatni azt, aki valójában vagyok, és mertem új dolgokba belevágni, amelyek aztán addig ismeretlen távlatokba röpítettek. Elkezdtem felvállalni a véleményemet és helyzeteket, amikben kiálltam magamért, és ez megmutatta, hogy van bennem erő és hit a saját sorsom formálásához. Ezek a döntések mind hozzájárultak ahhoz, hogy ma az a nő legyek, akivé váltam.
Az én életem, az én döntésem.
Ez a szlogenje a Thomas Sabo új kampányának, én pedig örömmel vállaltam, hogy elmondjam Nektek az én történetemet, mert hiszek abban, hogy fontos önmagunk megismerése, és a gondolataink, érzéseink vállalása. Hiszem, hogy mindannyian értékesek és egyediek vagyunk és képesek vagyunk megteremteni a döntéseinkkel a saját boldogságunkat, akár csak olyan apró lépésekkel, hogy élvezzük a jelent és a pillanatot, mint én ezeken a képeken!
Ékszerek: Thomas Sabo
Ruhák: H&M
Képek: Máth Szilvi